2004 Április 26.hétfõ

Az ismételt kihívásoknak eleget téve talán folytatom.Ugy gondolom

túlságosan elmerültem saját ,vagy közös lelkivlágunk elemzésében és

némi szünetre ,illetve megfelelõ távolságra volt szükségem ,hogy a

felmerült problémákat átértékelve ,némileg új hanggal ismét szinpadra

lépjek. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk azt ,hogy csak is a

megfelelõ tehát professzionális magatartás és magatartásforma az ami

követhetö példa lehet ,illetve egyetlen lehetõség egyfajta kitörésre

vagy inkább használom ezt a divatos kifejezést önmegvalósításra

Nádas Pétert hallgatva,olvasva kénytelen vagyok -igaz,hogy

most már más forrásból is merítve a morfologikus mezõelméleten

elgondolkozni, figyelembe véve az irányitott mutáció, mint lényeges

elem tisztázását. Miröl is van szó-a test illetve a lélek kapcsolatáról

a bennünk rejlö felszabadított és felszabadításra váró energiákról a

köztes állapotról,és életünk egészéröl, egy nagyobb egységbõl talán

egy másik sajátos filozófiai aspektusból szemlélve

"A spirituális felfogású paratudományok a vallásokkal egybehangzóan

egy nagyobb tudati egész részeként kezelik életünket, ahol a

cselekvések egy karmikus oksági rendszer kollektív szempontjai szerint

ítélhetôk meg. A mérlegre tétel, vagyis a megmérettetés a halálkor,

szinte minden kultúrában valamilyen formában megjelenik. A jelenlegi

parapszichológiai elméletek szerint ez részint az idôn kívüli

tudatállapot nagyobb összefüggéslátó képességébôl adódik, részint

pedig egy kollektív tudati rendszerbe való visszatéréskor, az annak

erkölcsi értékeihez való viszonyulásból.

Mindezen feltételezések természetesen arra az alapfeltevésre épülnek,

ami szerint elképzelhetô a tudatnak olyan túlélô formája, amely nem

kötôdik elválaszthatatlanul a testi folyamatokhoz, nem terméke vagy

függvénye annak.

A Walker-féle parapszichológiai hipotézis az agyat már csak a tudattal

csupán kölcsönhatásban lévô fiziológiai rendszernek tekinti, Lund

elmélete pedig egyenesen a testet tekinti úgy, mint ami a tudat

mezôjébe van beleágyazva.

A túlvilág létérôl szerzett információink érthetôen igen közvetettek,

hiszen a klinikai halálból visszatértek végsô soron élô emberként

számolnak be különös tapasztalataikról, csakúgy, ahogyan a

biológiailag is halott lelkek tolmácsolói, a médiumok is élô emberek.

Tudnunk kell azonban, hogy a halál feltételezett tudatállapotával sok

más tudatállapot is analóg lehet. A tibeti buddhizmus hajszálpontos

leírásai a halálközeli élményekrôl arra engednek következtetni, hogy

szerzôiknek - közismerten magasrendû szellemi gyakorlataikkal -

bejárásuk volt a halál elôcsarnokába, és nem biztos, hogy csak odáig

jutottak.

Az álmok, a látomások, a mûvészet kifejezôeszközei mind azt sejtetik,

hogy a legnagyobb titok és talány, amely az embereket jobbára

gyógyíthatatlan rettegésben tartja, végsô soron nem is titok, hiszen a

lényeget évezredek óta tudhatjuk róla. A vallások, a hagyományok

utat és irányt mutathatnak nemcsak az emberi hitvilágok, de az

intuitív és modern tudományos ismeretek szintéziséhez is, feladatot

adva és jelentve a mai kor keresô emberének". top

Paulinyi Tamás